A HÁZI FELADATOK SZABÁLYAI


A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei
– Egyéni fejlesztésre alkalmas feladatok adása.
– Önművelési feladatok, önművelési képességeket fejlesztő feladatok adása.
– A házi feladatok ne a fegyelmezés eszközei legyenek!
– A házi feladat ne a tanulók önhibáján kívül elmulasztott tanórai tevékenységek pótlása legyen
– A gyakorlást, a bevésést, a képességfejlesztést szolgálja.
– Alkalmas legyen önművelési technikák gyakoroltatására.
– A tanulási képességek fejlesztését szolgálja (emlékezet, koncentráló képesség, gondolkodási műveletek).
– A házi feladat az önállóságra nevelést, a felelősségtudat a munkavégzés pontosságának kialakítását szolgálja.

A tanulószobai foglalkozások szervezésének elvei
1. A házi feladatok elvégzésének színtere legyen.
2. A tanulási képességek fejlesztését szolgálja (memória, gondolkodási műveletek, koncentráló képesség stb.).
3. Az írásbeli, szóbeli feladatok elvégzésének logikus lépéseit gyakoroltassa.
4. A pihenés és a rekreáció helyes arányú színtere is legyen.
5. A helyes tanulási szokások kialakítását, megerősítését szolgálja.
6. Célja legyen a tanuláshoz és tudáshoz való viszonyulás javítása.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai
„Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik.”
A kezdő tagozaton az 1-3. évfolyamon hétvégén adható házi feladat. Hét közben csak a szülővel történő írásbeli megállapodás alapján adhat a pedagógus otthon elkészítendő feladatot. A hét közbeni gyakorló feladatokat, házi feladatokat az órarend szerinti tanulószobai foglalkozáson kell elkészíteni. Az osztályban tanító teamnek egyeztetnie kell a naponta fel-adott anyagok mennyiségét.4. évfolyamon a tanulók naponta is kaphatnak házi feladatot. Hétköznap az írásbeli és szóbeli feladatok elkészítésére fordított idő nem haladhatja meg az egy órát. Hétvégén ez az idő esetenként egy-két óra is lehet. Az évközi szünetekben inkább önművelési feladatok (kötelező olvasmányok elolvasása, feldolgozása stb.), a lemaradó tanu-lók esetében a felzárkózást szolgáló gyakorló anyag kijelölése célszerű. Hosszabb memoriter tanulására vagy több oldalas, fogalmazás, elemzés elkészítésére (pl. 10-15 versszakos vers) biztosítsunk legalább 2-5 napot.
Az átvezető és a középiskolai tagozaton hét közben és hétvégén is adható házi feladat, de az egy napra eső átlagos tanulási idő ne haladja meg a három órát.

A házi feladatok kiválasztása során kiemelt fejlesztési szempontok:
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában:
– az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása;
– az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése;
– a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka;
– az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása;
– a gondolkodási kultúra művelése;
– az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása;
– az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása;
– az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése).

Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapok-ban történő felhasználására.”
Az osztályban tanító team-ek alkalmanként elemezzék a tanulók napi/heti terhelését.

Hétvégére és a tanítási szünetekre adható házi feladat. A nyári, őszi, téli és tavaszi szünetekre időigényesebb feladatok (kötelező olvasmányok elolvasása, feldolgozása, évfolyamdolgozatok készítése, önálló ismeretszerzési feladatok stb.), a lemaradó tanulók esetében a felzárkózást szolgáló gyakorló anyag kijelölése célszerű.


A BESZÁMOLTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI


Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél, értékelésénél:
– a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;
– az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:
– az elméleti tantárgyak esetében egy-egy témakörön belül;
– a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, az emberismeret, a társadalmi ismeretek és a természetismeret, mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyak esetében félévente;
– az ének-zene, a dráma, a vizuális kultúra, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva.
– a tánc és a testnevelés tárgyak követelményeinek elsajátítását gyakorlati tevékenység és elméleti tudás révén ellenőrizzük.

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az elektronikus naplóban és a tájékoztató füzetben is vezetjük az érdemjegyeket, a dicséreteket és az esetleges büntetési fokozatokat.

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézménypedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
a. a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)
b. a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)
c. a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

Az első évfolyamon a magatartás és a szorgalom értékelését félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni.
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló.
A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.
Az első évfolyam végén a tanulók bizonyítványába azt jegyzik be, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt-e, illetve melyik tantárgyból érdemel dicséretet vagy melyik tantárgyból volt gyenge, és tanult-e idegen nyelvet. Az értékelő lapot a „bizonyítvány pótlapot” az év végi bizonyítvány mellett adják ki.

Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatás
Alapelvek:
1. A szóbeli feleletek érdemjegyeit azonnal közölni kell a tanulókkal – és még azon a napon be kell írni az ellenőrző könyvbe és az elektronikus naplóba.
2. Az írásbeli feleletek (dolgozatok) eredményét két héten belül közölni kell a tanulókkal, valamint az ellenőrző könyvbe és a naplóba be kell írni az érdemjegyeket;
3. Minden tantárgyból félévente – az óraszám függvényében – legalább 3-5 jegy megszerzésének lehetőségét kell biztosítani minden tanulónak,
4. Érdemjegyet adni csak az órai teljesítményért illetve a tananyaggal összefüggő tanórán kívüli tevékenységért – házi feladat, kiselőadás, verseny, stb. – lehet. A tantárgyi jegyek nem használhatók közvetlen fegyelmezési eszközként.
5. Minden olyan írásbeli számonkérést, mely egész tanórás, a dolgozatot írató szaktanár köteles öt tanítási nappal korábban bejelenteni (témazárók, nagydolgozatok). Ha ez nem történik meg, úgy a dolgozatírást – a tanulók kérésére – el kell halasztani. Egy tanítási napon kettő, egy héten legfeljebb 4 dolgozat íratható.
6. A tanulónak joga van a dolgozatát és annak értékelését megismerni. A dolgozata értékelésével kapcsolatban – kulturált formában – kifogást tehet, melyre a tanár köteles válaszolni. Egyetértés hiányában a tagozatvezető igazgatóhelyetteshez panasszal fordulhat.
7. Mind a félévi, mind az év végi osztályzatokat – a félév elején a tanár által megadott követelményeknek való megfelelést tükröző -, félévenként legalább három, különböző időpontokban szerzett érdemjegy alapján kell megállapítani. Amennyiben év végi érdemjegy a tanuló véleménye szerint nem tükrözi híven a szaktárgyi tudását, (nincs összhangban az előre megadott követelményrendszerrel), független vizsgabizottság előtt tehet vizsgát. Iskolánkban alkalmazható írásbeli beszámoltatás formái: leíró, teszt jellegű, kézírással, rajzzal készülő, technikai eszközzel készülő.
8. A beszámoltatási célú házi dolgozat jegye az adott téma jellégétől függően lehet teljes jegy, rész-jegy, akár témazáró jegy is. Az órai „röpdolgozat” témaközi rész-jegy legyen. A záró és nagydolgozatok a témazáró jegyét, a vizsgák a félévi ill. év végi jegyet meghatározóan befolyásolják.
9. Mind a szóbeli, mind az írásbeli beszámolások követelményeit, értékelési szempontjait a tanulókkal előzetesen ismertetni szükséges. Javasoljuk, hogy a pedagógusok biztosítsanak tantárgyukban javítási lehetőséget a tanulóknak.
10. A témazáró és nagydolgozatok időpontját és formáját, a munkacsoportjukkal történt egyeztetés után, az adott osztály időtervében a szaktanárok rögzítik.

Iskolánkban a témazáró, nagydolgozatok és vizsgák %-os teljesítményének érdemjegyekké történő átváltása a felső tagozaton és a középiskolában a 2005-től érvényes középszintű érettségi vizsga átszámítási táblázatának alkalmazásával egységesen történik. Az alsó tagozaton ettől eltérő értékelés került kialakításra. A szaktanár saját jogkörében, indokolt esetben +10%-os egységes eltérést alkalmazhat, a módosítási szándékot a dolgozat meghirdetésével egy időben szükséges nyilvánosságra hozni.

Az alsó tagozaton:
0-35 % (1) elégtelen
36-55 % (2) elégséges
56-75 % (3) közepes
76-90 % (4) jó
91-100% (5) jeles

A felső tagozaton és a középiskolában:
0-24 % (1) elégtelen
25-39 % (2) elégséges
40-59 % (3) közepes
60-79 % (4) jó
80-100% (5) jeles

A nyelvi előkészítő évfolyamon, idegen nyelvből, a szaktanárok által összeállított témazáró, nagydolgozatok és vizsgák %-os teljesítményének érdemjegyekké történő átváltása a következő:
0-40 % (1) elégtelen
41-55 % (2) elégséges
56-74 % (3) közepes
75-87 % (4) jó
88-100% (5) jeles

Megengedő korlátozások:
– Az iskola által megvásárolt, ill. átvett mérőeszközök esetén a kidolgozók általi százalékos átváltást kell használni. Ilyenek az eltérő pontozású központi tesztek, képességmérő lapok, tanári kézikönyvek mérései stb., az ilyen típusú mérőeszközök bármelyik tantárgynál előfordulhatnak.
– Az adott téma súlya és fontossága határozza meg, a köztes számonkérések értékelését, melynek konkretizálása szaktanár feladata.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása egy tanítási cikluson belül csak egy órában történik. E tárgyakból kéthavonta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek, beírását pótolja.
A 2.-14. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a kötelező és választható tantárgyakból elért teljesítményeket minősítjük és osztályozzuk.

(Pedagógiai Program)