Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola

A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola
HÁZIRENDJE

mely a tanulói jogok gyakorlásának,
illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját,
továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA



1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A HÁZIREND HATÁLYA


1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

4. Ez a házirend 2013. év szeptember hó  . napján lépett hatályba.


A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA


1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.balintsuli.hu

3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető

 az iskola irattárában;

 az iskola könyvtárában;

 az iskola nevelői szobájában;

 az iskola igazgatójánál;

 az iskola igazgatóhelyetteseinél;

 az osztályfőnököknél;

 a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,

 az iskolaszék elnökénél;

 az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél;

 az iskola fenntartójánál.

4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni.

5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:

 a tanulókat osztályfőnöki órán;

 a szülőket szülői értekezleten.

6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

 a tanulókkal osztályfőnöki órán;

 a szülőkkel szülői értekezleten.

7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.


ALAPELVEK


1.Az iskola politikamentes intézmény. Ezért az iskola területén és rendezvényein tilos bármely párt és politikai szervezet jelképeit, jelvényeit viselni, használni és terjeszteni. Az iskola területén tilos pártpolitikai rendezvényt tartani. Pártpolitikai nézeteit nyilvánosan egyetlen tanár sem terjesztheti a tanulók között. (Nyilvánosnak minősül: a tanítási és osztályfőnöki óra, óraközi szünetek és az iskolai rendezvények.) A tanár a tanulókat nem késztetheti párt vagy pártok által szervezett politikai rendezvényeken való részvételre. Semmilyen formában - sem magánbeszélgetésben, sem nyilvánosan - nem tilthatja meg az ilyen jellegű rendezvényeken való részvételt, kivéve, ha az adott rendezvény a Magyar Köztársaság Alkotmányába ütközik, vagy törvények tiltása alá esik.
2.Tilos az iskolában népek, nemzetiségek, etnikumok hátrányos megkülönböztetése.
3.Az emberi és gyermeki jogok tiszteletben tartása mindenki számára kötelező.
4.A tanulók az iskolában nem részesülhetnek sem testi fenyítésben, sem megaláztatásban.
5.A tanulók az iskola épületében sem tanítási időben, sem tanítási időn kívül nem fogyaszthatnak szervezetükre káros élvezeti cikkeket (dohány, alkohol, kábítószer, stb.). Ez a tilalom érvényes minden, az iskola által szervezett rendezvényre az iskola épületén kívül is.



6. Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy

 betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,

 tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársaiknak emberi méltóságát,

 senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,

 senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,

 törekedjenek tiszteletteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,

 viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,

 legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,

 köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,

 tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,

 becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,

 igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,

 iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,

 működjenek együtt társaikkal,

 rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,

 fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,

 az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,

 védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,

 ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,

 az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg

 az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában - fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya, sál illetve nyakkendő, alkalmi cipő - jelenjenek meg,

 az iskola által szervezett rendezvényeken iskolapólót viseljenek.

A TANULÓK JOGAI


1. A tanulónak joga van részt venni az osztály és az iskola életében és annak alakításában, a házirend keretén belül.

2. A tanulónak joga van megismerni azokat a tantervi követelményeket, amelyek alapján tanárai a teljesítményét és tudását minősítik. A részletes követelményeket a pedagógusok év elején átadják a diákoknak.

3. A tanuló kérelmezheti, hogy egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesíthesse. A tanuló joga továbbá, hogy az aktuális törvényi szabályozás szerint a magántanulói státusztkérvényezze.

4. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.


Szakkörök:

a) dráma

b) japán

c) természetbúvár

d) kézműves

e) tánc

f) sakk

g) természetjáró - turisztikai

h) tantárgyi

i) sport

j) bakancsos túra

k) énekkar

l) tehetségfejlesztő szakkörök

m) versenyfelkészítő szakkörök



5. A különböző évfolyamokon a kötelezően választható tantárgyak óraszámát és típusait az iskola helyi tanterve tartalmazza.  A szakmai munkaközösségek április 15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választható órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről.  A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé.

6. A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb  május 20-ig.

7. A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

8. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.

9. A tanuló részt vehet az iskola által szabadidőben szervezett programokon.

10. A tanulónak joga van az iskola helyiségeit és berendezéseit rendeltetésszerűen használni az iskolai foglalkozások és szabadidő eltöltésének idején.

11. Az iskola udvarát, sportpályát tanítási időn kívül csak írásbeli igazgatói engedéllyel, felnőtt felügyelete mellett használhatják a tanulók.

12. A tanulónak joga van olyan diákszervezeteket létrehozni, működtetni, részvételével és munkájával segíteni, amelyek az érdekeit védik és érvényesítik az iskolában.

13. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. Iskolánkban a tanulók nagyobb közösségének az iskola tagozatait neveztük meg.

14. A tanulóknak jogukban áll részt venni az iskolai diákönkormányzat ülésein. A tanuló sérelmével fordulhat szaktanárához, osztályfőnökéhez, a tagozatvezető igazgatóhelyetteshez, az igazgatóhoz, valamint az iskolai diákönkormányzathoz.

15. Az iskolai diákönkormányzat vezetőségének joga, hogy minden tantestületi ülés azon szakaszán, amely a diákság ügyeivel foglalkozik, tanácskozási joggal részt vegyen. Egyúttal tájékoztatást ad az iskolai diákönkormányzat munkájáról.

16. Minden tanuló választó és választható az iskolai diákönkormányzat diáktisztségeire. A diákönkormányzatban környezetvédelmi felelőst kell évente választani.

17. Az iskolai diákönkormányzat felépítését és működési feltételeit a köznevelésről szóló törvény, valamint ezzel összhangban a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

18. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.

19. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős.

20. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

21. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.

22. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

23. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

24. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

25. A tanuló joga, hogy az iskola egésze számára szervezett tanítási időn kívüli rendezvényeken részt vegyen. Ugyancsak joga azon szűkebb iskolai közösség rendezvényén való részvétel, mely közösségnek tagja. A szűkebb közösséghez nem tartozó tanuló is részt vehet az adott rendezvényen, ha azzal a rendezvényért felelő tanár is egyetért. Ettől a jogától kötelező jellegű rendezvény esetén az iskola igazgatója fegyelmező vagy fegyelmi eljárás során foszthatja meg. Nem kötelező jellegű rendezvény esetén kizáró döntést a rendezvényért felelős tanár hozhat, mely döntését az iskola igazgatójának kérésére köteles megindokolni.

26. A tanórákon kívül a következő típusú iskolai foglakozásokon vehetnek részt a tanulók:

 iskolaotthonos oktatás, tanulószoba,

 tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, szakkörök,

 sportkörök, önképzőkörök,

 énekkar,

 tanulmányi, sport és egyéb versenyek,

 hagyományőrző tevékenységek (iskolahét, adventi készülődés, gólyabál, szalagavató bál),

 egyéb iskola rendezvények, ünnepélyek,

 közművelődési programok;


27. Az iskola tárgyi és személyi feltételeinek függvényében szakköröket, felzárkóztató és fakultációs foglalkozásokat hirdet a tanulók és a szülők igényeinek figyelembevételével. A foglalkozásokra a szorgalmi időszak kezdetén, a fakultáció esetében az előző szorgalmi időszak végén lehet jelentkezni. A foglalkozások és fakultációk választása az adott tanév teljes egészére vonatkozik. Ezen foglalkozások választását és leadását a Pedagógiai Program szabályozza.

28. A hit- és vallásoktatás megszervezését a hitoktatók és az iskolatitkár közösen végzik. Minden év elején az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a hitoktatók tájékoztatják a szülőket.



29. A tanulónak joga van arra, hogy a tanítási órák közti szünetet a házirend betartása mellett teljes tartamában pihenésre, rekreációra, a társas érintkezés megengedett formáira használja fel. A tanár köteles a tanórát a kicsöngetéskor befejezni.

30.  A tanulónak joga tudni tanulmányi előmenetelét, a tanórákon szerzett érdemjegyeit, ezért:

 a szóbeli feleletek érdemjegyeit azonnal közölni kell a tanulókkal, és lehetőség szerint még azon a napon be kell írni a tanárnak az elektronikus naplóba

 a tanulónak a szerzett érdemjegyet azonnal be kell írnia az ellenőrző könyvbe;

 az írásbeli feleletek (dolgozatok) eredményét legkésőbb két hét múlva közölni kell a tanulókkal, valamint az elektronikus naplóba be kell írni;

 minden tantárgyból félévente az óraszám függvényében legalább 3-5 jegy megszerzésének lehetőségét kell biztosítani minden tanulónak,

 jegyet adni csak az órai teljesítményért illetve a tananyaggal összefüggő tanórán kívüli tevékenységért - házi feladat, kiselőadás, verseny, stb. - lehet. A tantárgyi jegyek nem használhatók közvetlen fegyelmezési eszközként.

 Minden olyan írásbeli számonkérést, mely egész tanórás, a dolgozatot írató szaktanár köteles öt tanítási nappal korábban bejelenteni (témazárók esetében). Ha ez nem történik meg, úgy a dolgozatírást - a tanulók kérésére - el kell halasztani. Egy tanítási napon kettő, egy héten legfeljebb 4 témazáró dolgozat íratható. A tanuló, ha a témazáró dolgozatok száma egy tanítási napon meghaladja a kettőt, vagy egy héten a négyet, a tanár bejelentésekor tehet javaslatot a dolgozat későbbi megírására.

 A tanulónak joga van a dolgozatát és annak értékelését a megírástól számított két héten (tíz tanítási napon) belül kézhez kapni. A dolgozata értékelésével kapcsolatban kulturált formában kérdéseket tehet fel, melyre a tanár köteles válaszolni.

 Mind a félévi, mind az év végi osztályzatokat - a félév elején a tanár által megadott követelményeknek való megfelelést tükröző -, félévenként legalább három, különböző időpontokban szerzett érdemjegy alapján kell megállapítani. Amennyiben a félévi vagy év végi eredményjegy a tanuló véleménye szerint nem tükrözi híven a szaktárgyi tudását, (nincs összhangban az előre megadott követelményrendszerrel), a Köznevelési Törvény 46.§.6/m pontja értelmében jogában áll független vizsgabizottság előtt számot adni tudásáról.

31. A tanuló indokolt esetben, az iskola és a fenntartó lehetőségeitől függő mértékben szociális juttatásban, szociális támogatásban részesülhet. A jogszabályi változásokról és lehetőségekről (mentességek, kedvezmények) minden év elején szülői értekezleteken tájékoztatjuk a szülőket.

32. A tanulók joga, hogy iskolarádiót működtessenek, és iskolaújságot adjanak ki, melynek felelős szerkesztőit a tantestület az Iskolai Diákönkormányzattal egyetértésben nevezi ki, működési feltételeit a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Az iskolaújság, illetve az iskolarádió műsorának az értékközvetítő és képességfejlesztő program értékrendjét tükröznie kell. Az iskolarádió külön működési rend szerint sugározhat.

33. A tanuló joga, hogy a vezetők által kijelölt és kihirdetett konzultációs időpontokban problémájával (személyes- osztály-, tagozati- iskolai) a területért felelős vezetőhöz forduljon, és tőle információt, segítséget kérjen.

34. Az iskola tanulói a könyvtárat kölcsönzésre vagy helyben olvasásra használhatják a nyitvatartási időben.

35. A tanuló tanulmányi, szakköri, hittan és egyéb tevékenységéhez használhatja - az idevonatkozó szabályok betartásával - az iskola felszereléseit (sportszerek, szertári eszközök, stb.) és helyiségeit.

36. A tanuló joga, hogy „ az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon," (Köznevelési Törvény 46.§ 6/g)

37. A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.

38. A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását.

39.  Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár.  A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

40. Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.



A TANULÓK, A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA



1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója valamint az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják:

 az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

 a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

 az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten illetve elektronikus naplón keresztül írásban tájékoztatják.

3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.

4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel.

5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányi ülésén, az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

6.  A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

 szóban:

a) egyéni megbeszéléseken,

b) a szülői értekezleteken,

c) a nevelők fogadóóráin,

d) a nyílt tanítási napokon,

e) a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,

 írásban a tájékoztató füzetben illetve az elektronikus naplóban.

7.  A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

8.  A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.

9.  A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel.



A TANULÓK KÖTELESSÉGEI


1.A tanuló köteles az iskolában és az iskolán kívül az iskolánk értékrendjét (amely a pedagógiai programban van kifejtve) képviselni és annak megfelelően viselkedni.
2.A tanuló az iskolai munkarend rá vonatkozó normáit tudomásul veszi, azt igyekszik legjobb tudása szerint megvalósítani.
3.Vállalja, hogy a tanulmányi munkában legjobb képességei és szorgalma szerint vesz részt, képességeihez és tudásához mérten a legjobb teljesítményt igyekszik nyújtani.
4.Tudomásul veszi, hogy az ellenőrző könyv a szülő és az iskola közötti kapcsolattartás egyik fontos eszköze, hivatalos dokumentum, ezért minden órán magánál tartja. Az ellenőrző hiányát a tanár a naplóban jelzi, és 3 alkalom után osztályfőnöki figyelmeztetővel bünteti.
5.Az iskola elvárja tanulóitól, hogy társaikkal, tanáraikkal, az iskola minden dolgozójával és az iskola (számukra ismert vagy ismeretlen) vendégeivel szemben kulturáltan és udvariasan viselkedjenek. Minden, az iskolában tartózkodó személyt (gyereket, felnőttet, ismerőst és ismeretlent) naponta kétszer, az első találkozáskor, illetve az elbúcsúzáskor az illemszabályoknak megfelelően köszöntsenek.
6.A tanuló tudomásul veszi, hogy a tanulók egymás közti érintkezésében a nyelvi durvaság, káromkodás, egymás megalázása szigorúan tilos, és büntetést von maga után.(Súlyos esetben már az első alkalommal osztályfőnöki fokozatú büntetés adható)
7.A tanuló belátja, hogy a testi erőszak, fenyegetés (verekedés, durva játék, köpködés, stb.) szigorúan tilos, és felelősségre vonással jár. (Súlyos esetben már az első alkalommal tagozatvezetői figyelmeztetéssel büntetendő.)
8.A tanuló kötelességének tartja, hogy az alkalomhoz illően, tiszta és kulturált öltözetben, rendezett hajviselettel jelenjék meg az iskolában mind tanítási időben, mind tanítási időn kívül szervezett egyéb rendezvényeken. Az iskolai ünnepélyeken kötelező az iskola emblémájával ellátott nyakkendő illetve sál viselése. A tanuló tudomásul veszi, hogy az iskola nem tartja értékrendjébe illőnek: az arcfestést, a műkörmöt, a kihívó ruhaviseletet, a piercinget, fiúk esetében a fülbevalót.
9. Az iskolában és a könyvtárban tanórákon hang-és képhordozó, illetve rögzítő eszközöket, mobiltelefont használni szigorúan tilos! (Ezeket az eszközöket a táskában, az osztály zárható szekrényében vagy a titkárságon kell tartani.) A szünetekben csak a tanteremben engedélyezett zenehallgatás, s ez csak olyan formán történhet, ami nem zavar másokat, és nem jár balesetveszéllyel. Az iskola területén motorozni, kerékpározni, görkorcsolyázni, gördeszkázni, rollerozni szigorúan tilos, kivéve az iskola vezetője által engedélyezett sportrendezvényeken.   
10.A tanuló az iskola épületét, eszközeit, berendezéseit rendeltetésszerűen köteles használni. Tudomásul veszi, hogy a nem rendeltetésszerű használatból eredő minden károkozásért a Közoktatási törvény 77. §-a alapján kártérítési felelősség terheli.
11.Az iskolában elhelyezett növényeket, az iskola udvarát, parkját óvnia kell, kerülni minden olyan tevékenységet, amely veszélyeztetheti épségüket.
12.A tanuló kötelezettsége kiemelten védeni az iskolában és környékén lévő természeti és épített értékeket.
13.A tanuló tudomásul veszi, hogy az iskola minden tanulójának tilos a dohányzás, a szeszesital-fogyasztás és a kábítószerek bármely fajtájának használata iskolában és az iskolai rendezvényeken egyaránt. A fenti, egészségre káros élvezeti cikkek használóit az iskola szigorúan bünteti. (Már az első alkalommal igazgatói figyelmeztetéssel büntetendő.)
14.A tanuló a hetesi, ügyeletesi feladatait (beleértve a tanterem takarítását is) a legjobb tudása szerint köteles ellátni, akadályoztatása esetén helyettesről gondoskodik.
15.A tanuló köteles az iskolába az órarend szerint szükséges felszereléseit (tankönyvek, füzetek, testnevelési felszerelés stb.), házi feladatait pontosan elhozni. A házi feladatok el nem készítését, pontatlan, igénytelen, elnagyolt elvégzését, a felszerelési tárgyak el nem hozását a szaktanár pluszfeladatok adásával vagy írásbeli figyelmeztetéssel büntetheti. A házi feladat el nem készítéséért elégtelen osztályzat adható. Az iskolában a tanítás végén a tanuló kötelezhető arra, hogy pedagógus felügyelete mellett pótolja mulasztását –a szülővel egyeztetett időpontban.  Amennyiben egy tanuló rendszeresen nem készít házi feladatot, és egy adott tantárgyból gyengén áll, a szaktanár kötelezheti a tantárgy korrepetálásán való részvételre, ez esetben a korrepetálásról való hiányzást ugyanúgy igazolni kell, mint a tanórai mulasztásokat.
16.A választott szakképzési irány gyakorlati tevékenységeit az iskolán belül és az iskolán kívüli képzési helyen a legjobb tudása szerint, az iskola értékrendjét és hírnevét képviselve igyekszik ellátni.
17.A tűz- és balesetvédelmi szabályok betartása minden tanulónak kötelező. A tűz- és vagyonvédelmi riadót többször ismétlődő rövid csengetés jelzi, ami után a szaktanár vezetésével a kijelölt úton el kell hagyni az épületet, és az utcán gyülekezni. A baleseteket azonnal jelenteni kell a legközelebbi tanárnak. Az iskola munka- és tűzvédelmi felelőse gondoskodik arról, hogy minden osztályfőnökhöz eljusson (a tanév első hetében) a tűz- és balesetvédelmi szabályzat. A szabályok megismerése után a tanulók jegyzőkönyvben rögzített aláírásukkal igazolják azok tudomásulvételét.
18.Tilos az iskolába olyan tárgyat hozni, 
a.ami veszélyeztetheti mások testi épségét, egészségét:
b.ami rongálhatja a környezetet;
c.ami betegséget terjeszthet (állatok, vegyszerek stb.);
d.amit egyéb jogszabályok tiltanak.

A tanulók értékeiért az iskola csak akkor vállal felelősséget, ha azokat az osztály zárható szekrényébe, vagy a titkárságon helyezték el. A tanulónak lehetősége van zárható szekrényt bérelni.
1.A talált tárgyakat a titkárságra kell leadni, ahol a jogos tulajdonos átveheti.



A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOK



1.  A tanuló kötelessége, hogy:

 óvja saját maga testi épségét, egészségét;

 óvja társai testi épségét, egészségét;

 elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket;

 betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;

 azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;

 azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;

 megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;

 rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2.  A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

 a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;

 a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, iskolapóló, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;

 a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

3.  A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő heti három alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban.

5. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

 fogászat: évente egy alkalommal,

 általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,

 a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,

 a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon.

6. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente egy alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén.



AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE


1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva.

2. Hivatalos ügyeket tanítási napokon a kiírt ügyfélfogadási időben a titkárságon és a gazdasági irodában lehet elintézni. A befizetések (diákigazolvány, igazolások, ebédbefizetés, tankönyvek árusítása, stb.) időpontját és helyét az iskola előre meghatározza és tudatja a tanulókkal.

3. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

4. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

5. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja.



6. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.00. órától a tanítás végéig, illetve az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások idején biztosítja. Az alsó tagozaton délutáni ügyeletet biztosít az iskola 17.00-ig.

7. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.50-ig kell megérkezniük.

8. Az iskolában a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát („nulladik órát”) 7.15. órától kezdve is meg lehet tartani az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni.

9. A tanév végéig minden tanuló köteles könyvtári tartozását rendezni:

       - 1-11 osztályos tanulók június első hetének végéig.

       - 12. osztályos (érettségiző) tanulók a szóbeli érettségiig.

      Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnik (elköltözés, vagy egyéb ok miatt) a tanuló köteles az iskolai könyvtárból kölcsönzött minden könyvvel hiánytalanul elszámolni.

    Az egyéb könyvek (szépirodalom, ismeretterjesztő könyvek, szakirodalom) esetén hasonmás példányt kell beszerezni, vagy a könyv forgalmi értékét megtéríteni.



Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:



Csengetési rend

1. ÓRA   8.00 –  8.45

2. ÓRA  9.00 –  9.45

3. ÓRA  10.00 – 10.45

4. ÓRA  11.00 – 11.45

5. ÓRA  11.55 – 12.40

6. ÓRA  12.50 – 13.35  6. ÓRA (ALSÓ TAGOZAT) 13.10 – 13.55

7. ÓRA  14.05 – 14.50

8. ÓRA  15.00 – 15.45

9. ÓRA  15.55 – 16.40



AZ ISKOLAI MUNKAREND TANULÓKRA VONATKOZÓ NORMÁI



Megérkezés az iskolába
1.A reggeli ügyeletet igénylő tanulók 7.00-tól tartózkodhatnak az erre kijelölt teremben, addig az aulában gyülekeznek.
2.Az iskolába érkező tanulók sorakozás után 7.30-kor az ügyeletes tanár irányításával mehetnek fel a tantermekbe.
3.Aki 7.50 és 8.00 óra között érkezik az iskolába, elkésettnek számít. A késések az ügyeleti naplókba és a tanuló ellenőrzőjébe beírásra kerülnek.
4.Minden harmadik késés után az osztályfőnök értesíti a szülőket.

A szünetek rendje
1.A délelőtti, valamint a délutáni foglalkozások közötti szünetet lehetőleg az épületben, a tanteremben töltsék a tanulók.
2.A tanulók - időjárástól függően - az uzsonna szünet kivételével kimehetnek az udvarra pedagógus felügyeletével.
3.A szünet végén az udvarról való felvonulást az ügyeletes pedagógus irányítja.
4.A tanulók a második szünetben tízóraiznak a saját osztálytermükben vagy az arra kijelölt helyen (étterem, büfé előtti étkezők). Köztereken, folyosókon étkezni nem lehet. A büfében csak szünetekben, a jelző csengetésig lehet vásárolni!
5.A tantermekben étkezni (reggelizni, tízóraizni, uzsonnázni) a következőképpen lehet: mindenki a saját helyén, tiszta szalvétán fogyasztja el az élelmet, majd utána rendbe teszi a környezetét.
6.A heteseknek (naposoknak, takarítósoknak) minden szünetben az osztályban kell tartózkodniuk. Gondoskodniuk kell a szellőztetésről, a tábla tisztaságáról, a tanterem rendjéről, és a munkatanulásban leírt egyéb feladatok ellátásáról. Ügyelniük kell, hogy a tantermekben indokolatlanul ne világítson a lámpa.
7.Az aulákban és folyosókon lévő bútorokat rendeltetésszerűen kell használni. A folyosókon, az iskolagalériában, illetve az ebédlő folyosóján táskát, kabátot, egyéb fölszerelési tárgyat tárolni nem szabad. A tanítás végeztével a tanulók az udvaron, illetve rossz idő esetén az ügyeleti teremben várakozhatnak.
8.Ha egy osztály másik terembe megy órára (pl. testnevelés, idegen nyelv stb.), akkor a saját termét rendezetten kell elhagynia.
9.Ha egy osztálynak idegen teremben lesz tanórája, az adott osztályba csak a pedagógus megérkezése után léphetnek be. Az osztályteremben lévő felszerelésekért kártérítési felelősséggel tartoznak. A termet az óra végén rendezett állapotban kell hagyniuk (a táblát letörölve, a padokból, illetve a padlóról a szemetet összeszedve, a székeket a helyükre tolva).
10.A tanulók az iskolarádióban csak az ügyeletes vezető engedélyével hirdethetnek.
11.A tanulók a hirdető táblákról tájékozódhatnak az aktuális feladatokról, s az egyéb, iskolát érintő eseményekről.


Az ebédelés rendje
1.A Köztársaság tér 8. szám alatt működő tagintézményben ( továbbiakban: tagintézmény) 11.45-13.10-ig az 1-4. osztályosok ebédelnek.
2.Az iskola székhelyén, az Óvoda utca 6. szám alatt működő ( továbbiakban : székhely) 5. évfolyamtól az osztályok tanulói a napi munkarendjüknek megfelelő időben mehetnek önkiszolgáló rendszerben étkezni.
3.Azon tanulók számára, akiknek 7-8. órája van a 6. órát követő 30 perces szünetben ebédelhetnek. 14.00-14.30-ig csak rendkívül indokolt esetben (közművelődési program, testnevelés óra stb.) lehet ebédelni.

Az iskolából való távozás rendje
1.Az utolsó foglalkozás befejeztével minden tanuló rendet tesz a padjában, a szekrényben, felteszi a széket a padra, s felszedi a szemetet. Ezt követően az óra befejezésétől számított 10 perc alatt elhagyja a tantermet és a folyosót. A felelősök munkáját az utolsó órát tartó pedagógus ellenőrzi, és az osztályfőnök rendszeresen értékeli.
2.Felügyelet nélkül tanulók az épületben és az udvaron nem tartózkodhatnak. A tanulók a tanítás után az épületben, s az udvaron csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak. A foglalkozásra várakozás a megfelelő tanulószobai vagy ügyeleti csoportban kötelező. Egyedi foglalkozásokat csak a tagozatvezető igazgatóhelyettes engedélyezhet.
3.Az épületet 19.00 órakor zárják, utána az iskola területén tanuló csak engedéllyel tartózkodhat. Kivétel a Zeneiskola foglalkozásain, edzéseken résztvevő tanulók.
4.A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el.
5.Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
6.A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán le kell adniuk.


A helyiségek használati rendje
1.Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.
2.Az iskola rendjének és tisztaságának megtartása minden tanulóra, alkalmazottra és külsős használóra vonatkozó kötelezettség.
3.Az osztály- és foglalkoztatási termek dekorálása az osztályfőnökök illetve a szaktermekben érintett szaktanárok irányításával történik. Az osztálytermek - lehetőség szerint - több évre az "osztályok birtokába kerülnek", ez azt jelenti, hogy: az adott osztály feladata a terem és bútorzatának állagmegóvása. Az osztályoknak lehetőségük van - az osztályfőnök egyetértésével ­saját arculatú terem kialakítására.
4.A rongálásokat és a meghibásodásokat azonnal jelenteni kell az osztályfőnöknek vagy az illetékes szaktanárnak.
5.Tanítás után, illetve azokon az órákon, amelyeken az osztály nincs a termében, az osztálytermeket az osztályfőnökök a portán található kulccsal bezárhatják.
6.A délutáni foglakozásokra minden tanuló vagy vigye magával az összes felszerelését vagy a tanterméhez tartozó szekrényében tárolja, amíg az iskola épületében tartózkodik.
7.A kabátokat, váltócipőket az osztály számára kijelölt szekrényekben rendezetten kell tárolni.
8.A számítástechnikai teremben, a könyvtárban, a szaktantermekben, valamint a szertárakban csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A termek biztonságos zárása a szaktanárok feladata.
9.A tornaterembe csak tiszta tornacipővel szabad belépni, sportolni, játszani csak a tornaórákon használatos felszerelésben – tanári felügyelettel - szabad.
10.Az öltözők zárásának megszervezéséről a testnevelési órát tartó tanár kötelessége gondoskodni. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló és dolgozó kötelessége.
11.A tanulók a szakképzésből adódó képzési helyeken kötelesek betartani az iskola, illetve a munkahely által előírt rendet.
12.Károkozás
a.Véletlenszerű a károkozás, ha azt a tanuló rendeltetésszerű, házirendben vagy egyéb szabályban nem tiltott tevékenység végzése közben kellő körültekintés és elővigyázatosság mellett okozta. Véletlenszerű károkozás esetén a tanulót kártérítési felelősség nem terheli.
b.Egyéb esetben a tanulót - illetve szüleit - kártérítési felelősség terheli. A kárt a kár értékétől függetlenül - a jogszabályokban előírt módon - meg kell téríteni.

Munkafegyelem
1.Minden tanuló köteles az iskolába magával hozni és az órakezdésre előkészíteni a tanszereit, tankönyveit.
2.Tanítási órán enni, inni, rágógumizni szigorúan tilos!
3.A tanuló köteles minden tanórán jelzőcsengetéskor a tanteremébe menni és az órára felkészülve várni az órát tartó tanárt.
4.Ha az órát tartó, vagy az őt helyettesítő tanár 5 perccel a becsengetés után nem érkezik meg a tanterembe, a mindenkori hetes köteles ezt a titkársági irodában jelezni.
5.Csengetés után az órára belépő tanárt, az órára érkező vendégeket felállással köszöntik a tanulók, az óra végi elköszönés is hasonlóan történik. A tanulók ülve is fogadhatják az óra közben érkezőket, ha a felállás baleset vagy károkozást idézhet elő (pl. VK, számítástechnika, kémiai és fizikai tanuló kísérleti óra stb.).
6.Az órákon a feladatmegoldásokat a tanulók - az adott tantárgyban szokásos módon - választásuk szerint ülve vagy állva is közölhetik.
7.Az udvaron eltöltött testnevelésórákon, valamint a szabadidős foglalkozásokon résztvevő minden tanulónak tekintettel kell lennie a tantermekben folyó munkára. A szabadidős tevékenység ideje alatt a tanulók az iskola udvarának kijelölt részét használják.
8.Ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztás igazoltnak számít, ha:

a) előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) beteg volt és ezt 1 héten belül igazolja,

c) távolmaradását állami hivatal igazolja.


1.A tanuló tanítási napokról történő hiányzását igazolhatja:
a.a szülő egy tanévben 3 tanítási napról történő hiányzást;
b.orvosi igazolás és a szülői ellenjegyzés együttesen, egyéb hiányzás esetén;
c.az igazgató, szülői kérésre, indokolt esetben a szülő által igazolható 3 napnál hosszabb hiányzásra adhat engedélyt.

10. Engedéllyel történő távolmaradását a tanuló köteles előre jelezni tanárainak, és velük a mulasztott feladatok pótlásának módját megbeszélni. A szülői kérésre a távollétre szóló engedély megtagadása csak indoklással történhet.


11. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

12.  Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét az elektronikus naplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.



13. Ha a tanuló országos tanulmányi versenyen vesz részt, vagy állami nyelvvizsgát tesz, hiányzásai a következő mennyiségben tekintendők igazoltnak:

- iskolai és országos tanulmányi verseny

 1. forduló (2-3 óra időtartamú) a hiányzás idejére

 2. forduló (4-5 óra időtartamú)  a verseny napja

 3. forduló    a verseny napja és az azt megelőző nap

- állami nyelvvizsga   a vizsga napja

Az ilyen jellegű hiányzásokról az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat előzetesen értesíteni kell.



14. Az iskola épületében osztályok rendezvényeket csak a tagozatvezető igazgatóhelyettesnek előzetesen leadott és engedélyezett forgatókönyv esetén tarthatnak.



Az iskola tisztaságának biztosítása
1.A tantermek rendjéért minden tanuló, takarításáért az osztályfőnök és/vagy a diákönkormányzat által kijelölt tanulók felelősek. Ha napközben a szemétkosár megtelt, a kijelölt tanulók kiürítik a szelektív gyűjtőkbe.
2.Minden tanuló köteles váltócipőt használni. Ezt az ügyeletes tanár ellenőrzi, és ha a tanuló nem vált cipőt, azt az osztályfőnöknek jelenti, aki ezért osztályfőnöki figyelmeztetésben részesíti.A váltócipőket az osztály részére kijelölt szekrényben rendezetten tárolják.
3.A kabátokat az osztály részére kijelölt szekrényben saját vállfákon tartják a tanulók, a szekrényeket a szekrényfelelős nyitja és zárja.
4.A WC-ket rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Szünetekben ott indokolatlanul senki nem tartózkodhat. Az illemhelyek ajtaját csukva kell tartani.

A tanulók jutalmazása



1. Azt a tanulót, aki

 példamutató magatartást tanúsít,

 vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

 vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

 vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

 vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola jutalomban részesíti.

2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

 szaktanári dicséret,

 osztályfőnöki dicséret,

 tagozatvezetői dicséret,

 igazgatói dicséret,

 nevelőtestületi dicséret.

3. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

4. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző tanulók a tanév végén:

 szaktárgyi teljesítményért,

 példamutató magatartásért,

 kiemelkedő szorgalomért,

 példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

6. Az egyes tanévek végén, valamint bármely tagozaton, négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.



A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések



1. Az a tanuló, aki

 tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

 vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,

 vagy igazolatlanul mulaszt

büntetésben részesül.

2. Az iskolai büntetések formái

 szaktanári figyelmeztetés,

 szaktanári intés,

 osztályfőnöki figyelmeztetés,

 osztályfőnöki intés,

 tagozatvezetői figyelmeztetés

 tagozatvezetői intés,

 igazgatói figyelmeztetés,

 igazgatói intés,

 tantestületi figyelmeztetés,

 tantestületi intés,

3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki intés” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

 az agresszió, a másik tanuló bántalmazása;

 az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

 a szándékos károkozás;

 az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

 ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

5. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg.

7. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

8. Tanóráról diákot csak meghatározott céllal szabad kiküldeni pontosan meghatározva tartózkodási helyét, tevékenységét és felügyeletét. Fegyelmezési célzattal diákot az óráról kiküldeni nem lehet.



10. A tanulói jogviszony — a tanuló akarata ellenére — csak fegyelmi határozattal szüntethető meg, a törvény által előírt keretek között. Nem szükséges fegyelmi határozat a tanulói jogviszonyának megszüntetéséhez abban az esetben, ha a nem tanköteles korú tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 30 órát. Ha mulasztott óráinak száma egy tanéven belül meghaladja a 250-et, és emiatt teljesítménye nem osztályozható, akkor a tanuló a tantestület engedélyével a tanév végén osztályozóvizsgát tehet, másképpen tanulmányait csak évismétléssel folytathatja.

11. Az osztályfőnök köteles a tanuló első igazolatlan mulasztásakor a szülőt értesíteni, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Ha a távolmaradást egy héten belül nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Igazolatlan órák esetében a büntetési fokozatok határai a következők: 5., 10., 15., 20., és 25. óra


Az elektronikus napló használatával kapcsolatos szabályok


1. Iskolánk a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére elektronikus naplót használ.

2. Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép segítségével megtekinthetik.

3. A szülők – megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után – hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, a mulasztások igazolását, illetve a tanuló iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket.

4. A tanulók félévi osztályzatát az iskola – az elektronikus napló mellett – a szülőkkel a tájékoztató füzeten keresztül illetve nyomtatott formában írásban is közli.

5. Az elektronikus naplóhoz a szülők szülői, illetve külön tanulói hozzáférést igényelhetnek.

6. A hozzáférést az iskola által megadott e-mail címre küldött levéllel lehet kérni.

7. Az iskola elektronikus naplója az iskola honlapján, illetve az osztályfőnök által megadott más internet címen keresztül érhető el.

8. Az elektronikus naplót a pedagógusok, a szülők és a tanulók egymás közötti értesítések, üzenetek küldésére is használhatják.

9. Abban az esetben, ha a szülő az osztályfőnöknek írásban jelzi, hogy nem tudja használni az e-naplót, a szülők tájékoztatása és a szülővel való kapcsolattartás értesítő könyvön (ellenőrzőn) keresztül írásban történik. Az osztályzatok bejegyzése az értesítő könyvbe (ellenőrzőbe) a tanuló feladata. A bejegyzéseket a szülőnek láttamoznia kell.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai


1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:

 osztályozó vizsga,

 pótló vizsga,

 javítóvizsga,

 évfolyamvizsga

 próbavizsga

2. Iskolánkban 6. osztálytól kezdve félévkor és év végén a tanulók vizsgáznak az alábbiak szerint:

Évfolyam Félév Év vége

6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (A1 szint)

7. évfolyam Matematika Természettudomány

8. évfolyam - Történelem

9. évfolyam matematika Magyar nyelv és irodalom

10. évfolyam Történelem Természettudomány

11. évfolyam - -

12. évfolyam - -



3. Az iskola tanulmányaik során próbavizsgákat szervez tanulói számára. Ezek a vizsgák lehetőséget nyújtanak a diákoknak, hogy egy az iskolai mérő rendszeren kívüli mérőeszközön próbálhassák ki tudásukat. Ezek a vizsgák hasznos információval látják el továbbá az iskola pedagógusait és vezetőségét az iskolai munka hatékonyságát illetően. A próbavizsgákat az alábbi rendben szervezzük meg:

 félév év vége

6. - -

8 központi felvételi feladatsor A2 próbanyelvvizsga

9. ny évfolyam - B2 próbanyelvvizsga

9 - -

10 - -

11 nyelvből B2 szintű próbanyelvvizsga matematika és magyar nyelv és irodalom próba érettségi

12 idegen nyelv próba érettségi történelem próba érettségi



4. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

 a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

 engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

 ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

 ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

5. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja.

6. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb két tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

7. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

8. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei
•osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
•javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)

tudják meg.

9. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:



TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

 VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv  ÍRÁSBELI  

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Matematika ÍRÁSBELI  

Erkölcstan  SZÓBELI 

Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Ének-zene ÍRÁSBELI  GYAKORLATI

Vizuális kultúra   GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat    GYAKORLATI

Testnevelés és sport   GYAKORLATI

FELSŐ és KÖZÉPISKOLA TAGOZAT 

Magyar nyelv  ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Matematika ÍRÁSBELI - 

Erkölcstan  SZÓBELI 

Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI 

Ének-zene  SZÓBELI GYAKORLATI

Hon- és népismeret  SZÓBELI 

Vizuális kultúra ÍRÁSBELI  GYAKORLATI

Informatika  SZÓBELI GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat    GYAKORLATI

Testnevelés és sport   GYAKORLATI



A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei



1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások ügyében a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnök véleményének kikérése után megteszi a szükséges intézkedéseket.

2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló,

 aki hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű,

 akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,

 akit az egyik szülő egyedül nevel,

 akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát,

 akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő,

 aki állami gondozott.



A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok



1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek.

2. Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket

 azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,

 az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,

 arról, hogy az iskola/fenntartó milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,

 arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.

3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanévben felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is.

4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.

5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.

6. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülő köteles megtéríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

 Az egyéb könyvek (szépirodalom, ismeretterjesztő könyvek, szakirodalom) elvesztése, megrongálása esetén hasonmás példányt kell beszerezni, vagy a könyv forgalmi értékét kell megtéríteni.



7. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a gyermekvédelmi felelős dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni.

8. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.

9. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.



A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai



1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk első osztályaiba minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik.

2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén vagy kerületében található.

3. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni.

4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló

 szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,

 testvére iskolánk tanulója

 munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található,

 az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található.

5. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több  felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt.

6. A sorsolás lebonyolításának szabályai:

 A sorsolás nyilvános.

 A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.

 A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát.

 A sorsolás helyszíne az iskola épülete.

 A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.

 A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.

 A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető.

 A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese.

 A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.

 A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.

 Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.

 Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.

 A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.

 A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.

 A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

 Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.

7. A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.

8. Az ének-zene emelt szintű oktatással működő osztályainkba jelentkező alkalmassági vizsgát szervezünk az általános iskolában.

9. A középfokú iskola és a kollégium – jogszabályban meghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit.

10. A középiskolánkban a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra.

11. Középiskolánkban – külön jogszabály szerint szervezett – központi írásbeli felvételi vizsgát szervezünk. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhet, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát.

12. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó, illetve középiskolás tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeivel történő konzultáció után dönt. Amennyiben az átjelentkező tanuló tanulmányi átlaga nem éri el az iskola által a felvételhez meghatározott szintet, illetve a tanuló egyéni bánásmódra szorul, az igazgató az osztályokban tanító „team”-mel is konzultál döntése előtt.







A tanulókra vonatkozó ügyeleti szabályzat


1.A diákügyelet célja, hogy a diákok megfelelő útbaigazítást adjanak a iskolába érkezőknek, jártasak legyenek az ügyviteli munkákban, kommunikációs technikákat és a tanult illemszabályokat alkalmazzák és gyakorolják.
2.Az ügyeletet az Óvoda utcai székhelyen az 5-8. évfolyam osztályai 7:30-tól 13:25-ig, a Köztársaság téri tagintézményben a 4. évfolyamosok7:30-tól 15:45-ig adják, havi váltásban.  Az ügyeleti beosztás az osztályfőnök feladata. Az ügyeleti beosztást egy tanuló látja el.
3.A reggeli késéseket az erre rendszeresített ügyeleti naplóba kell vezetni (a késő nevét és osztályát).
4.A füzetet az ügyeletes vezetőtől kéri el. Az ügyeletes tanuló a füzet alapján összesíti a későket, és arról tájékoztatja az érintett osztályfőnököket.
5.Ha vendég érkezik az iskolába, akkor a portán tartózkodó ügyeletes udvariasan megkérdezi, hogy kit keres (ezt az ügyeleti naplóba feljegyzi). Ezután elkíséri a keresett személyig, ha nem találja, akkor a titkárságra kíséri a vendéget.
6.Az ügyeleteseknek fokozottan ügyelniük kell arra, hogy az intézménybe érkező vendégek pozitív benyomást szerezzenek iskolánkról.
7.A diákügyeletes tanulók az ügyeleti helyükön az aznapi tanórák anyagaiból a szaktanároktól kapott egyéni feladataikat maradéktalanul megoldják.
8.A diákügyeletes tanulók akadályoztatás esetén - az osztályfőnök bevonásával - helyettesről gondoskodnak, engedély nélkül nem távozhatnak az ügyeleti helyükről.
9.Az ügyviteli munkára beosztott tanuló számára feladatokat adhatnak a gazdasági iroda és a titkárság munkatársai, valamint a tantestület tagjai.
10.Ha az ügyeletes bármilyen rendkívüli eseményt észlel, köteles azonnal értesíteni az ügyeletes vezetőt, vagy az iskolai titkárságot.
11.Probléma vagy általa megoldhatatlan eseménykor segítséget kérhet az ügyeletes vezetőtől, illetve az intézmény valamennyi munkatársától.
12.Az ügyeleti munkára az osztályfőnök készíti fel a tanulót.

A hetes feladatai
1.A hetesi tisztség célja, hogy a diákok a saját tantermeiket rendben, tisztán tartsák, ezáltal a tanórák kulturált környezetét is biztosítsák.
2.A hetesek feladata a nap folyamán: szünetekben szellőztetnek, a táblát letörlik, gondoskodnak krétáról, a szeméttárolót kiürítik a szelektív hulladékgyűjtőbe, felügyelnek a kulturált viselkedésre és étkezésre. Szükség esetén értesítik az ügyeletes tanárt.
3.A hetesek a nap végén kitakarítják a tantermüket:
a.a padokra feltetetik a székeket,
b.a padokból kiszedetik a szemetet;
c.a táblát letörlik;
d.az osztályt kiszellőztetik;
e.a függönyöket megigazítják;
f.a tanterem szeméttárolóját a szelektív gyűjtőbe ürítik;
g.az osztály szekrényeiben rendet tetetnek;
h.lekapcsolják a világítást.
1.A hetesi szolgálatot az osztály tanulói adják, heti váltásban. A hetesek beosztása az osztályfőnök feladata. A hetesi feladatokat egyszerre 2 tanuló látja el.
2.A hetesek munkáját az osztályfőnök értékeli.



A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI



1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.

2. A házirend tervezetét a diákok megvitatják, és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.

3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.

4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács, az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét.

5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.

6. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését.

7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el.

8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az intézményi tanács, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.

9. A tantestület az iskola házirendjét évente felülvizsgálja, és ha szükséges módosítja.

A HÁZIREND  ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA

VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK




A Bálint Márton Általános és Középiskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása.)



A Bálint Márton Általános és Középiskola házirendjét az iskolai szülői szervezet a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a szülői szervezet vezetőjének aláírása.)



A Bálint Márton Általános és Középiskola házirendjét az intézményi tanács a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az intézményi tanács elnökének aláírása.)



A Bálint Márton Általános és Középiskola házirendjét az iskolaszék a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az iskolaszék elnökének aláírása.)



A Bálint Márton Általános és Középiskola házirendjével az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Bálint Márton Általános és Középiskola házirendjét a nevelőtestület

a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)






Vezetői fogadóórák

2012/2013. tanévtől



Előzetes egyeztetés alapján.

E-mail: titkarsag@balintsuli.hu

Telefon: 23/335-639




Név

Keszler Márton

igazgató

Menráth Péter

középiskolai igazgatóhelyettes

Jungné Font Judit

átvezető tagozati igazgatóhelyettes

Budai Éva

tagintézmény vezető

Pallainé Gidófalvy Zsuzsanna

gazdaságvezető

Nagyné Grepli Szilva

iskolatitkár

.

h k s c p s v
 
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 
 


Green box


Duna Szimfonikus zenekar

2015. márc. 15.

Diákolimpia BMÁKI

Farsang átvezető tagozat 2015.  

Együtt szaval a Nemzet 2015.